Az MTA-ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport legfrissebb hírei

A kutatási tervnek megfelelően 2017-ben sor került új utánpótlódás vizsgálati mintaterületek kijelölésére az Alföldön Kéleshalom és Szatymaz térségében. A hosszú idejű hidrológiai adatsorok spektrális elemzése során talajvízadatok vizsgálata is megvalósult. A karszthidrogeológiai kutatások elsősorban a karsztrendszerek hidraulikai működésének feltárására és módszertani fejlesztésekre irányultak. Új hidrogram elemzési módszerek alkalmazása került bevezetése a karbonátos vízadók vizsgálatára. Sor került továbbá a geofizikai és hidrogeológiai direkt modellezési eljárások stabilitás és érzékenység vizsgálatára, valamint a környezetbarát szilikátok és nanoanyagok (elsősorban nanoszilika) felhasználásával a horizontális gátképzés laboratóriumi körülmények közötti megvalósítására.

A mélyfúrási geofizikai adatok értelmezésének új módszerét, az intervallum inverziót fejlesztettük ki, amellyel a petrofizikai jellemzők meghatározásának pontossága és a meghatározható ismeretlenek száma jelentősen növelhető. Az akusztikus hiszterézis laboratóriumi és modellvizsgálatának új eredményeit két nemzetközi konferencián mutattuk be (EAGE Vienna, EAGE Saint-Petersburg). Mérnökszondázási adatok feldolgozására robusztus faktoranalízis módszert fejlesztettünk, mely hatékonyabb zajelnyomást tesz lehetővé a tradicionális módszerekkel szemben. Kimutattuk továbbá a karsztosodott mészkövek és a dolomitos vízadók hidraulikai működése közötti alapvető különbségeket. Mintaterületeinken sikerrel alkalmaztunk új hidrogram elemzési módszereket, melyek segítségével feltártuk azok belső szerkezetét és kvantitatív módon osztályoztuk és jellemeztük őket. Felfedtük a Bükk hegység hidrodinamikai működésének számos lényeges aspektusát. Tekintve, hogy mind a Bükk karsztrendszere, mind az egyéb vizsgált vízadók fontos ivóvíz bázisok, a kutatások fontos társadalmi relevanciával bírnak. Elsősorban az ivóvízkészletek biztonságának megőrzése, valamint az árvízi események működésének feltárása szempontjából.

A felszín alatti vizek utánpótlódásában a lehullott csapadék mennyisége a legmeghatározóbb. Ezért fontos, hogy minél jobban megismerjük a csapadék idősorokban található összefüggéseket. A hidrológiai cikluson keresztül bármilyen változás a csapadékok eloszlásában hatással van az utánpótlódás során a felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére is. 2017-ben kutatásunk egyik célja ezért a diszkrét Fourier-transzformáción alapuló spektrális elemzéssel a determinisztikus komponensek felkutatása volt a hosszú idejű csapadék adatsorokban debreceni mintaterületen. A periódusok felkutatása után azokból becslést készítettünk, illetve megvizsgáltuk azoknak időfüggését is, azaz, hogy mely időszakokban figyelhető meg az adott ciklus dominánsabban, és mely időszakban kevésbé. Az elemzés során több nagy periódusidejű ciklus is kimutatásra került Debrecen 110 év hosszúságú csapadék idősorából. Kijelenthető, hogy az 1 és féléves ciklusok jelentkeznek legdominánsabban a vizsgált időszakban. Ezen felül a 3,6 és 5 év körüli periódusok kerültek kiszámításra nagy amplitúdóval, aminek magyarázata a további kutatás iránya lehet. A kutatás továbbvitele során a felszín alatti vizekkel való kapcsolat megtalálása is cél volt, ahol hosszú távú talajvizes megfigyelőkút adatsorokat felhasználva a hasonló ciklusok felkutatása után a késleltetés paraméterét is meg tudtuk határozni.

• A kutatócsoport tagjai
• Kutatási terv
• Legfrissebb hírek